Auguri!

Avagy Buon Natale, Buone Feste, kinek hogy tetszik :)

Bevallom őszintén, így az ünnepek közeledtével elkapott a, ha nem is honvágy, de a család/barátok hiánya, és pár nappal karácsony előtt nekiláttam repülőjegyet vadászni. Hiszen kinek ne hiányozna a kecskeméti forraltboros, amit minden nap meglátogattunk, akár hóban-fagyban vacogva is; karácsonyozás a lányokkal, készülődés a családdal, apa halászléje, Ildi és anya ahogy veszekednek, hogyan legyen a fa feldíszítve, mama-sütik és minden földi jó, na meg hát a nagy nevetések az asztal körül.


Hiába volt minden próbálkozás, karácsonytól szilveszterig horribilis összegekért lehet csak utazni. Így hát elmaradt a meglepetés.

Nem sikerült hát átéreznem a karácsony szellemét, ami nem csoda, hiszen Palermóban még mindig legalább 12 fok van. Hó sehol, csak az eső... de az legalább rendesen (It rains cats and dogs, ahogy Marie mondaná:)).

Klau <3

A kissé borús hangulatot enyhítvén a munkatársak rendeztek egy elő-karácsonyi vacsorát Andrea (ffi) lakásán. Ismét bevetettem a lángost, ami megint jó ötletnek bizonyult. Az asztal rendesen meg lett pakolva mindenféle finomsággal, karácsonyi édességgel. Panettone az új kedvencem, nom nom nom :)
Közben Dario, aki az apartmanokért és egyéb praktikus dolgokért felelős az irodában, előadást tartott nekem a pálinkával való szerelméről. Nem volt nehéz neki karácsonyi ajándékot találni...:)

Csütörtökön a CESIE irodában folytatódott a móka - meghívták az összes munkatársat, önkéntest, és a különböző központok vezetőit/dolgozóit. A lazacos szendvics és panettone hamar bevégezte sorsát, és a finom szicíliai vörösbor sem sokáig árválkodott az asztalon. Az este végére még táncra is perdültünk, egy félig brazil-félig olasz leányzó diktálta a ritmust - le sem tagadhatná a származását :)

Szenteste előtti utolsó nap szinte kihalt volt minden - mármint a munkahelyek! Sem a Liberában, sem a Moltivoltiban nem találkoztam két embernél többel. Hanem az utcákon! Mozdulni sem lehetett az utolsó pillanatban vásárolgató-kapkodó emberektől. Bevallom, én is köztük voltam, mivel egy-két embernek szerettem volna valami apróságot adni. Végül nem találtam semmi személyeset, így karácsony utánra halasztottam a karácsonyi ajándékozást... legalább meglepetés lesz :)

ilyen az igazi palermói karácsonyi szellem! :)

Marissal találkoztam munka után - körbejártuk a várost, hogy rájöjjünk, semmi értelmes dolgot nem lehet kapni, amit a mi pénztárcánk engedne... hát inkább hazaballagtunk, pizzát rendeltünk, kinyitottunk egy üveg bort és megnéztünk egy filmet. Úgy látszik, ez kezd hagyománnyá válni nálunk :)

A szombati napon mindenki sürgött-forgott - készülődtünk az esti vacsorára. Én hagymalevest főztem, 14 főre - el is fáradtam, mire elcipeltem a másik lakáshoz. Volt ám terülj-terülj asztalkám! A menü a következőkből állt (ha sikerül nem kihagynom semmit:)):

1. Hagymakrémleves
2. Rizs ill. tojásos-hagymás burgonyapüré
    Indiai krumplisaláta
    - paradicsomos-fűszeres sült zöldséggel
    - ananászos csirkével
    + tonhalsaláta
3. Francia kókuszos sütemény (flan au coco)  almapürével
    Palacsinta
    Csokis csók

Kísérőnek pesztós-kolbászos falatkák - amit Henrik művészien tálalt - , lazacos-katonák, narancs grog, sangria.
Már a második fogásnál gomboltuk a nadrágot, de végül egész este ettünk. Másnap délutánig nem is volt gondunk az éhséggel :)

A vacsora és a kedves tósztok alatt végül mind úgy éreztük: igen, karácsony van, és habár mindenkinek hiányzik valaki, mégis szerencsések vagyunk, hogy olyanok vesznek körül, akiket szeretünk...