Landed just in time

Igyekszem értelmes mondatokat összeállítani, amennyiben nem sikerülne, nézzétek el nekem – 4 óra alvás 3 nap alatt nem igazán segít benne J Nemsoká indulok a CESIE tréningjére, ám előbb egy kis beszámoló…

A ciprusi tréning búcsúbulival zárult, amit nem élvezhettünk sokáig – hajnali 1-kor indult a buszunk a reptérre. Két és fél óra utazás után 6.15-kor sikeresen landoltunk Ferihegyen, onnan pedig elbattyogtam a tesómhoz. Másfél óra alvást sikerült kipréselnem az időmből, mivel anyuék délre már fent is voltak Pesten.

Fél ötkor nyitották a check-int, és búcsút intettem mindennek, amit otthon hagytam.

Bár az átszállástól féltem a leginkább, gyorsan megtaláltam mindent a római reptéren, és 22.10-kor meg is érkeztem, szerencsére a csomagom is, ugyan ilyen állapotban. Még buszoztam egy órát a központig, ahol Roberta-ék felvettek, és elhoztak az ideiglenes szállásunkra. Hát…
Az első reakció mindenképp: döbbenet. Kicsit igénytelennek és furának tűnt minden, olyan igazi „rossz környék” benyomása volt a helynek… Abban a pillanatban azt éreztem, hogy haza akarok menni, én nem erre számítottam – de biztos vagyok benne, hogy a fáradtság (és hogy sötét volt az utcákon) közrejátszott. Leraktam a csomagom, átöltöztem, és tovább mentünk egy másik lakásba, ahol már javában folyt a parti. Az előző önkéntesek nemsoká hazamennek, és igyekeznek kihasználni minden pillanatot és búcsúbuli-lehetőséget J Jó volt látni, hogy mennyire otthon érzik magukat, milyen szoros barátságokat kötöttek – bár csak mi is itt tartanánk már. Ám a folyamat minden állomásának megvan a maga szépsége J Nem siettetek semmit.

Háromkor kerültem ágyba, addig beszélgettünk, buliztunk a régi/új önkéntesekkel. Szuper a csapat, egyenlőre ez a véleményem J Az éjszakám érdekesen telt, arra ébredtem, hogy majd megfagyok, annak ellenére, hogy hazafelé csak egy vékony kardigánt dobtam magamra (most is kb. 25 fok van, ragyogó napsütés, heheheJ). Reggel pedig 8kor kezdődött a nap…

Második benyomás (most értem vissza a közös „programról”): ez a város csodálatos!!!! Teljesen más nappali fényben, barátságos és hangulatos, igazi olasz világ! Leginkább a piacba szerettem bele J
Első körben elmentünk egy irodába, bejelentkezni a palermói címünkkel, mivel csak így csináltathatunk bankszámlát. Még szerencse, hogy ott voltak a mentorok, mert nem nagyon tudtuk követni a szisztémát…
Később elmentünk egy caffetteria-ba, ahol megreggeliztünk. Végre igazi jó erős kávét ihattam! Na és persze az elmaradhatatlan olasz péksütemény sonkával, paradicsomszósszal, mozzarellával, és oregánóval – nyam!

A következő állomás egy bolt volt, ahol vettünk olasz sim-kártyát és telefont. A magyar számom még mindig él, ha valami fontos, azon hívhattok J Ezt a boltot kifejezetten élveztem, mert olaszul beszéltem az eladóval, nagyon kedvesek voltak és próbáltak lassan beszélni J

Hazafelé átvágtunk a piacon. Mindenképp teszek majd fel fotókat!! A piac színes, zajos, tele élettel, mindent megtalálsz, amit csak szeretnél! Bár ha nehezen viseled a szagokat, ez nem a te helyed J

Kicsit pihenünk, aztán fél kettőkor együtt ebédelünk. Majd meglátogatunk két központot, ahol dolgozni fogunk. Holnaptól pedig 4 szabadnapunk van, mert kedden Mindszentek miatt nem dolgoznak. Szóval nyakunkba vesszük a várost, megrohamozzuk a boltokat a lányokkal J Illetve elmegyünk a tengerpartra, Mondellora is. Alig várom! J

/Képeket szerdán töltök fel, a hosszú-hétvége után:)/